Megkérdeztük a lakókat

2019/10/01 BUI

A sikeres helyi fejlesztések érdekében meg kell kérdeznünk a lakók véleményét közvetlen környezetükről és a szabad terekről; a területek fejlődésének milyen irányaival tudnak leginkább azonosulni? A BUI olyan negyedekben vizsgálódik, amelyek bővelkednek gépkocsi-orientált és alul-hasznosított terekben. A kutatás első része utcai kérdőívezéssel indult, kellemes beszélgetéseket generálva, amelyek érdekes és izgalmas válaszokat eredményeztek.

A következő kérdéseket tettük fel: 1) Melyik negyedben/környéken laksz? Változtatnál-e valamit a környékeden? 2) Mi a véleményed a környékbeli utcák környezeti kialakításáról? Szeretnél több zöldet? 3) Szoktál bringázni, bringáznál-e? Milyen fő érveket és ellenérveket találsz? 4) Milyen messze van (gyalog, biciklivel) a lakóhelyedtől a legközelebbi kert/park/zöldfelület? Töltenél-e több időt a lakóhelyedhez közeli kis közösségi tereken (zöldebb utcasarkon vagy zsebparkban)? 5) Használnál a lakókörnyezetedben kültéri köz-fitnesz parkokat? 6) Mennyire probléma a lakókörnyezetedben a nyári kánikula? 7) Mennyire érzed, hogy ezek a témák előtérben vannak a közéletben? 8) Részt vennél közösségi tervezésben?

Kérdőívezésünk első körét Budapest központi területén belül 3 kerületben végeztük (VI, VIII és IX), ahol a legalacsonyabb a zöldfelületi mutató és a “hősziget jelenség”. Egyértelmű összefüggést találtunk a legreprezentáltabb csoportok és válaszaik között. Ferencvárosnak fiatalabb, tehetősebb lakói vannak, akik kritikusan gondolkodnak a környezetükben lévő zöldfelületekről és azok szükségéről. Józsefváros lakossága rendkívül vegyes anyagi és kulturális értelemben is. Amíg a IX. kerület lakóit kis léptékű változások is lelkesítik, a VIII. Kerület lakói inkább a nagyobb rekreációs területek iránt érdeklődnek. A VI. kerületben sok volt az idősebb válaszadó és ők elsősorban a homlokzatok állapotának javítását szeretnék látni, és csak ezt követően érdekelné őket a környezet állapota.

Ferencváros belsejében a változatos válaszadók között szerepeltek: kisgyermekek, diákok, fiatal szakemberek és középkorúak is. A válaszok alapján a legnagyobb gond a turizmus és az Airbnb vendégek, akik a helyi közösségek számára megnehezítik a kötődést. A túl sok autó és kevés zöldfelület szintén a kulcsproblémák között volt megnevezve. A válaszadók fele használ néha kerékpárt a környéken vagy esetleg nagyobb távolságra is, de ennek a csoportnak is a fele félve biciklizik az autók között – biztonságos kerékpárutak híján. Ugyanakkor egy négygyermekes apuka azt a szemléletet képviselte, hogy a megosztott közlekedés növelheti a sofőrök figyelmét a változatos térhasználók felé. Természetesen ez 30 km/h-s korlátozást igényelne. A megkérdezettek között egyetértés volt azt illetően, hogy bár találhatóak kisebb-nagyobb zöldfelületek a közelben, az utcák állapota megkérdőjelezhető, főleg a vegetáció kérdésében. Általánosságban a lakók szívesen sportolnának szabadtéri edző eszközökön az otthonuk közelében, és úgy tapasztalják, hogy a klímaváltozás egyre jobban hat a mindennapi életükre. Ennek rohamos előrehaladtával nő a téma iránt a lakosság érdeklődése. Sok érdeklődést tapasztaltunk a részvételi tervezéssel kapcsolatban is, ha biztosítva van, hogy valóban a közösségi érdekek jelennek meg a politikaiak helyett.

Józsefváros Magdolna negyede – ahogy az várható volt – változatos kihívásokkal szembesül. Ezek között van a tragikus köztisztaság, a zöldfelületek és játszóterek hiánya, a nehéznek érzékelt parkolás és a sokszor kisebb utcákban is megjelenő átmenő forgalom kihívása. Az utóbbi komoly probléma kerékpározás szempontjából. A tekerés veszélyes városi sport egy olyan negyedben, ahol a szűk utcákon a parkoló és a gyorsan hajtó autók dominálnak. A lakók nagymértékben érdekeltek az utcai parkolóhelyük biztosításában, egyetértenek a zöldfelületek hiányával kapcsolatban, és az utcakép javításának szükségességében. Vannak közeli parkok, de a felhasználói csoportok között konfliktusok merülhetnek fel. Ezt például kisebb és nagyobb terek kombinálásával lehetne megoldani. A lakók szívesen használnának kültéri fitnesz lehetőségeket, ha mindenki számára egyenlően rendelkezésre állnának, még akkor is, ha sok helyütt a kültéri sport nem veszélytelen a szmog miatt. Számos csoport beszélget a témáról, de van egy általános tehetetlenség érzet az önkormányzat ignorációjának köszönhetően. Valószínüleg ezért voltak olyan tartózkodóak a válaszadók, amikor a részvételi hajlandóságukról kérdeztük őket.

A kérdőívezés Terézváros egy kevésbé tehetős részén más prioritásokat mutatott. A válaszadók között voltak pályakezdők, nyugdíjasok, és többek közt helyi üzlettulajdonosok is. Megkérdőjelezhetetlen egyetértés volt azt illetően, hogy a legnagyobb gond a homlokzatok szörnyű állapota valamint a köztisztaság. Szívesen látnának több zöldet, de aggódnak a parkolóhelyek miatt is. Ez nem csoda, hiszen ez a város egyik legsűrűbb része, ahol nehéz elképzelni több zöldet parkolóhely-megszüntetés nélkül. Helyi vélemény volt az is, hogy a szimplán felfestett kerékpáros piktogramok nem elég biztonságosak, és ezáltal nem is motiválnak kerékpározásra. Általában véve a lakosok a későbbi órákban sportolnak, amikor úgy érzik, hogy a légszennyezés alacsonyabb. Ez bár érdeklődést mutat, de veszélyes elgondolás is lehet a folyamatosan változó budapesti légköri viszonyok között. Itt sem mutatkozott egyöntetű lelkesedés a részvételi-tervezés iránt, aminek a befolyás hiányának érzete a fő oka.

Következésképpen látható egy egyértelmű igény a lakóterületek környezeti minőségének emelésére, különösen amikor a városi természet és rekreációs lehetőségeket érintjük. Aggodalom és lehetőség egyben, hogy a gyakran említett minősíthetetlen köztisztaság okai között a terekhez való kapcsolódás hiánya is szerepel. Ezt a közterek és utcák színvonalának javítása növelni tudná. A gyalogosok számára rendelkezésre álló gyakran egyméteres, parkoló autók és homlokzatok között húzódó járdák helyett, kényelmesebb sétálófelületek, növénytelepítések és biztonságos kerékpárutak válaszolnának a lakók igényeire. Apró de jelentős utcai beavatkozások lényegesen befolyásolnák a köztérhasználati szemléletet a kerékpározástól a szabadtéri időtöltésig, pl. kávézás egy kellemes zöldített utca sarkon vagy egy kis edzés erejéig. Az elkövetkező időben a Budapest Moves projekt igyekszik új városi ideálokat fejleszteni, hogy csábitó és reziliens szabadterek jöjjenek létre, amelyek a helyi közösségeket szolgálják. A kezdeti kérdőívezésből levonható egyértelmű tanulság, hogy Budapest lakói valóban érdeklődnek a közvetlen környezetük közös kialakítása iránt.

Több bejegyzés:

© Budapest Urban Ideals 2019